Számomra igencsak aktuális téma ez, hiszen mindössze egy hét múlva emberek fognak a világ minden tájáról Brightonba seregleni, hogy részt vehessenek az NLP Academy idei tréneri tréningjén.

Ha minden jól megy, a fellelhető leghasznosabb prezentációs módszereket fogom megosztani új trénereinkkel és a trénerek újabb generációja fogja magabiztosan lenyűgözni a hallgatóságát NLP oktatás közben.

Nyilvánvalónak tűnhet az Olvasó számára, hogy ahhoz, hogy valaki kiváló NLP trénerré váljon, le kell tudnia kötni a hallgatóságát. Ennek ellenére ismerek olyan igen elismert trénereket, akik egy széken ülve naphosszat csak a jegyzeteiket olvassák fel egy kézikönyvből. Sőt, még a demókat is könyvből csinálják. Persze ez az előadói stílus cseppet sem fogja meg a hallgatóságot és egész biztosan nem lenne elég a tréneri tréning elvégzéséhez.

Ebben a cikkben olyan tippeket szeretnék megosztani, amelyek segítségével magabiztossá válik, képes lesz maximálisan lekötni azokat, akiknek prezentál és képes lesz emlékezetesen, a saját stílusában közvetíteni az üzeneteit.

Állapot választás

Profi előadók minden előadói helyzetben tudnak választani azok között az állapotok között, melyek relevánsak az adott témához vagy közönséghez. Az emögött meghúzódó NLP változási modell nem más, mint a kiválósági lánc (Chain of Excellence). A New Code játékok és a változási formulák a lánc elemeinek manipulálására épülnek, annak érdekében, hogy a személy csúcsteljesítményt nyújthasson bármely kontextusban.

Előadóként hasznos, ha a prezentáció kezdetekor rendelkezünk egyfajta alapállapottal. Ez egy olyan egyensúlyi állapot, melyet nyitottság és oldottság jellemez. Ugyanis amikor nyilvános prezentációkat tartunk, egyszerre közvetítjük az állapotunkat és a tartalmat is. A hallgatóság érzékelni fogja az állapotunkat, miközben figyel vagy rosszabb esetben nem figyel a tartalomra. Ha pozitív érzéseink vannak a prezentációval kapcsolatban, valószínű, hogy a hallgatóság is hasonlóképpen fog érezni.

Amikor színre lépünk, a hallgatóság látni fogja, hogy ritmusosan lélegzünk, hogy kihúzott gerinccel, vállal és nyakkal állunk. (Vegyük észre a különbséget a kihúzott és a feszes között.) A kezdetektől nyissuk meg a perifériás látásunkat, hiszen így a vizuális információkhoz való jobb hozzáférés révén könnyű lesz kalibrálni a csoport állapotait, szemben a túlságosan lassú és lineáris belső dialógusokkal. (Valójában a belső dialógusokhoz és a kinesztetikus rendszerekhez való hozzáférés - utóbbi ebben az esetben a szimpatikus idegrendszeri aktivitás hatásait jeleníti meg -, gátolna minket a prezentáció során, mivel a létrejövő állapot az idegességhez lenne hasonló.)

Ahogy látható, a légvétel az első láncszem, ez az, aminek a legjelentősebb hatása van az állapotunkra. Létezik egy New Code formula, melyet az Élet Leheletének (Breath of Life) hívunk. Ennek az a lényege, hogy a személyt arra eddzük, hogy bármely kontextusban képes legyen elérni azt az optimális légzési mintázatot, mely optimális teljesítményhez segíti. A tréneri tréningen esetén ezt a formulát arra használjuk, hogy a résztvevők elő tudják hívni a nyilvánosság előtti előadáshoz megfelelő állapotot. Az Élet Leheletének elsajátítása persze túlmutat ennek a cikknek a keretein, mindazonáltal javaslom, hogy az Olvasó fedezze fel a különböző légzési mintázatait és azt, hogy ezek, hogyan befolyásolják az állapotát. Ezek közül aztán válassza ki azt, amelyik leginkább illik az előadás kezdőállapotához.

Testtartás

Az előadó testtartása nagyon fontos, mivel ez jelenti a hallgatóság számára az elsődleges vizuális élményt. A hallgatóság válaszolni fog az előadó testtartására tudatosan és tudattalanul is. Sőt mi több, az előadó testtartása/fiziológiája egyike azoknak a faktoroknak, melyek meghatározzák, hogy mely neurológiai körök tüzelnek az idegrendszerben és így azt is, hogy az előadó milyen állapotban prezentál. Nincsenek arra vonatkozó szigorú szabályok, hogy melyik testtartás a legmegfelelőbb nyilvános előadás közben, minden a közvetíteni kívánt tartalom és az adott közönség függvénye. Vannak azonban kifejezetten kerülendő pózok.

 

 

Kerülendő pózok

Hintázás egyik oldalról a másikra vagy táncolás előre és hátra

A ’füge levél’; kezek összeszorítva az ágyék előtt

Fordított füge levél: kezek összeszorítva a fenék mögött

Aszimmetrikus pózok; egyik váll magasabban mint a másik, az összes súly az egyik lábra helyezve hosszabb időn keresztül

Túlzott feszesség a hátban, vállakban és a nyakban. (Mintha a mellkasunkba, nagyon magasan vennénk a levegőt, megemelt és hajlott vállakkal.)

Görnyedtség (hajlott gerinc, vállak alacsonyan, nyak lefelé billen)

A fent leírtakat vizuálisan feldolgozza a hallgatóság, kinesztetikusan pedig tükrözi. Ezek a pózok üzeneteket hordoznak az előadó kongruenciájáról, zavarják a hallgatóságot és elvesznek az üzenet értékéből.

Hasznos pózok

A kezdéskor álljon meg az előadó egy helyben, kiegyenesített gerinccel, folyamatos, jelentésteli gesztusokkal kommunikáljon.

Használjon gesztusokat, melyek kiemelik a tartalmat: használjon gesztusokat a kulcs elemek hangsúlyozására. Kapcsoljon specifikus gesztusokat az üzenetek specifikus kategóriáihoz, kommunikáljon a többszörös reprezentációs rendszereknek megfelelően, ágyazza be az üzenetet.

Mozgás: úgy koreografáljuk meg az előadásunkat, hogy a folytonos mozgással a tér meghatározott részeit a kulcs üzenetek kommunikációjára használjuk.

Parancsoló üzenetek közvetítéséhez hasznos póz: megemelt vállak, egyenes gerinc, tenyerek lefelé.

A hallgatóság biztatása a részvételre: a vállak enyhén megeresztve, gerinc enyhén hajlik, tenyerek felfelé néznek.

Hasznos a relaxált (de magabiztos) testtartás, akár ülve is, amikor az előadó arra bíztatja a közönséget, hogy új nézőpontból szemlélje az elhangzottakat. Ez a póz előnyös lehet pl. a metaforáknál.

Tipp: nézze magát videón és fedezze fel, hogy hol fejlesztheti a tartását. Nézzen videón olyan előadókat, akiket csodál és modellezze le a pózaikat.

Hang

Az előadás tonális jellemzői szintén befolyásolni fogják azt, ahogyan a közönség befogadja a tartalmat. Dolgozzon a hangján, hogy kellemes auditoros élményt nyújtson a hallgatóknak. Egy előadás fontos aspektusa a hangok projekciója.

Az előadó hangjának a „lókusza” attól függ, hogy hova figyel előadás közben. Ha az első sorokra koncentrál, akkor a hangja is az első sorokat fogja optimális mértékben elérni. Korábban ajánlottam a kiterjesztett periférikus látást.

A megnövelt vizuális tudatossággal az előadó képes lesz természetesen kivetíteni a hangját az egész teremben. Ekkor anélkül lesz erősebb a hang, hogy ordítana. Ezt úgy érheti el, hogy megváltoztatja a légzését, hasból veszi a levegőt, ami zengést és alapot ad a hangjának. A prezentáció bizonyos részeinél persze az elhalkulás is hasznos lehet, mivel közelebb húzza a közönséget. A fontos az, hogy legyen választási lehetőség.

 Tanácsok a hanghordozáshoz

Rugalmasság: variáljuk a sebességet, a hangerőt, a tónust.

Ahogy a hely és a gesztusok esetén, használjuk a tónust arra, hogy a kulcsüzeneteket megjelöljük.

Használjunk vizuális, auditoros és kinesztetikus nyelvezetet, hogy gazdag érzékleti élmény legyen a prezentációnk.

Dolgozzunk a hangunk dallamán.

Dolgozzunk a zavaró elemeken, mint pl. bizonyos szavak túlhasználata vagy az ’ööö’-zés.

Ha az Olvasó követi a fenti tanácsokat, akkor szisztematikusan manipulálni fogja a reprezentációs rendszereket is. Ez segítségére lesz abban, hogy rapportot építsen ki, lekösse a közönségét és javítsa az előadása minőségét. Ahogy hangsúlyoztam, nincsenek szigorú, megkerülhetetlen szabályok. Elképzelhető, hogy valaki úgy sikeres előadó, hogy ’nem követ’ bizonyos fenti javaslatokat. Ezek a személyek azonban általában nagyon jól kompenzálnak egy másik területen.

Ha az Olvasó kipróbálja a cikkben leírtakat, egyúttal kiderítheti, hogy mi az, ami számára hasznos, és beépítheti előadói fegyvertárába!